Igazságügyi szakértői felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzunk, és ismertessük az igazságügyi szakértők szakmai felelősségbiztosítását.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a szakmai felelősségbiztosítások, ezen belül az igazságügyi szakértők szakmai felelősségbiztosításának értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

A biztosítás szerkezete

Az igazságügyi szakértők szakmai felelősségbiztosítása a következő elemekből épül fel:

  • általános szerződési feltételek;
  • 1. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed a felszámolás, az ingatlan-értékbecslés, a követelésbehajtás, a műalkotások értékbecslése, valamint a vagyonértékelés tárgyában megkötött szerződések, illetve az e tárgykörökben hozott kirendelő határozatok alapján végzett szakértői munka során okozott károkra;
  • 2. számú záradék, amelynek igénylése esetén a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítottnak átadott iratokban, tárgyakban és mintákban okozott, illetve keletkezett károkra, valamint az ezek elveszéséből, eltulajdonításából, megsemmisüléséből eredő károkra.
A szerződők, illetve biztosítottak köre

Az igazságügyi szakértők szakmai felelősségbiztosításában szerződő fél és biztosított kizárólag az a természetes személy igazságügyi szakértő lehet, akit az igazságügyi miniszter az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, tevékenységét az ügyészségi, a rendőrségi vagy más hatósági, illetve bírósági kirendelés alapján, vagy természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal megkötött megbízás alapján végzi, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szakértői névjegyzékében szerepel, és tagja a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának.

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés egy olyan kétoldalú, írásbeli megállapodás, melynek alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén az általános szerződési feltételekben meghatározott szolgáltatást teljesítési, a biztosított pedig a biztosítási díj fizetésére köteles. A biztosítottól származó és a szerződés megkötésére irányuló ajánlat önmagában még nem szerződés. A biztosítási szerződés azáltal jön létre, hogy a biztosító az ajánlatot írásban elfogadja. Ha a biztosító az ügyfél ajánlatára 15 napon belül nem válaszol, a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződést a felek kizárólag határozatlan időre köthetik meg. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden év július 1. napja. A biztosítási időszaknak a biztosítási összeg, valamint a biztosítási díj meghatározásánál, továbbá az adatközlésnél, illetve a szerződés felmondásánál van jelentősége.

A kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés hatálya

A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba. A felek megállapodásának hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnéséig a biztosított által a biztosítóhoz bejelentett károkra terjed ki.

A díjfizetés és a díjmódosítás módja, ideje, lehetősége

A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan állapítja meg. Ügyfeleinknek a biztosítási díjat évente egyszer, egy összegben kell megfizetniük. A fizetés módja ügyfelünk választása szerint lehet csekk, banki lehívás, banki átutalás, vagy ügyfélszámlás fizetés.

Abban az esetben, ha a biztosítási díj nem függ a biztosított árbevételétől, a díjat egy biztosítási időszakon belül sem a biztosító, sem a biztosított nem módosíthatja egyoldalúan. Ha a biztosítási díj a biztosított árbevételétől függ, akkor az árbevétel-kategóriához tartozó sáv túllépése esetén a túllépéstől számított 30 napon belül a biztosított köteles a túllépést, valamint annak mértékét írásban bejelenteni. Sávtúllépés miatt a biztosító a szerződés megkötésekor (megújításakor) hatályos díjtábla alapján jogosult a díjváltoztatásra.

A biztosított köteles az első biztosítási időszakra vonatkozó díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban bejelenteni a biztosítónak. A díj a biztosítási időszak első napján esedékes. Ha az első biztosítási év törtév, annak díja a szerződés létrejöttekor esedékes.

A biztosított a következő időszak díjának meghatározásához szükséges adatokat, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban, legkésőbb a következő biztosítási időszakot megelőző 45. napig köteles megküldeni a biztosítónak. A biztosító ennek alapján állapítja meg a következő időszak biztosítási díját.

A záradék díjára a biztosítási díjra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

A biztosítási esemény

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az általános szerződési feltételek szerinti szolgáltatás nyújtására köteles.

Az általános szerződési feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha: a biztosított – vagy egy olyan személy, akinek a magatartásáért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik – az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződésben vagy az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére irányuló kirendelő határozatban foglalt kötelezettségét felróható módon, az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megsértésével megszegi, és ezzel megbízójának, a kirendelő ügyészségnek, rendőrségnek vagy más hatóságnak, illetve bíróságnak, a hatósági (bírósági) eljárás feleinek, illetve büntetőeljárásban a gyanúsítottnak/vádlottnak/elítéltnek vagy a sértettnek a vagyonában, életében, testi épségében vagy egészségében kárt okoz. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti valamennyi feltétel fennáll, és a káresemény a biztosítási szerződés területi és időbeli hatálya alá esik.

A biztosítási esemény megtörténtét a biztosított a tudomására jutásától számított 5 napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak. A kárbejelentést követően, a kárrendezési eljárás során a biztosított és a biztosító kötelesek együttműködni.

A biztosító szolgáltatásai és azok teljesítésének módja, ideje

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként meghatározott összeghatárig, az önrészre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez fűződő jogok – megsértésével okozott nem vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint helytállásra köteles. (Az önrész mértéke az általános szerződési feltételek értelmében a kár 10%-a, de legalább 50 000 Ft.)

A vagyoni károk körébe tartoznak a károsult olyan kárai is, amelyek nem személyi sérülésből és nem dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből erednek.

A biztosító szolgáltatást kizárólag a biztosított kárbejelentése alapján jogosult nyújtani. A biztosító az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához, valamint az összeg kifizetéséhez szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított 30 napon belül forintban nyújtja szolgáltatását a károsult felé.

A biztosító mentesülésének feltételei, az alkalmazott kizárások (a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok)

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, azaz nem áll be helytállási kötelezettsége, ha a biztosított nem teljesíti az általános szerződési feltételek XIV., valamint XVIII. fejezetében meghatározott közlési, bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosított helytállási kötelezettsége nem terjed ki továbbá:

  • 1. A jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra.
  • 2. A megbízási szerződésben, illetve a kirendelésben foglalt feladatok körét meghaladó és/vagy megbízás, illetve kirendelő határozat nélkül végzett tevékenységgel okozott károkra.
  • 3. A biztosított által engedély nélkül végzett tevékenységből eredő károkra.
  • 4. Arra a kárra, amelyet a biztosított bűncselekmény elkövetésével okozott.
  • 5. Más felelősségbiztosítással korábban már fedezetbe vont károkra.
  • 6. A felszámolás, az ingatlan-értékbecslés, a követelésbehajtás, a műalkotások értékbecslése, valamint a vagyonértékelés tárgyában megkötött szerződések, illetve e tárgykörökben hozott kirendelő határozatok alapján végzett szakértői munka során okozott károkra. (Fedezetbe vonására lásd az I. számú záradékot!)
  • 7. A biztosított részére átadott iratokban, tárgyakban, mintákban okozott, illetve keletkezett károkra (pl. megrongálódás, vegyülés, más dolgokkal való egyesítés), valamint az ezek elveszéséből, eltulajdonításából, megsemmisüléséből eredő károkra. (Fedezetbe vonására lásd a II. számú záradék)
  • 8. A biztosított – vagy olyan személy, akinek a magatartásért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – kezéhez kifizetett pénz vagy letét (ingóság/ értékpapír) elszámolásával vagy kiadásának elmulasztásával kapcsolatos károkra.
  • 9. Az adatvédelmi szabályok, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá a titokvédelmi (pl. államtitok, üzleti vagy szolgálati titok) szabályok megsértéséből eredő károkra.
  • 10. A jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető károkra.
  • 11. A biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által végzett tevékenység során az RU 486 elnevezésű készítmény alkalmazásával okozott károkra.
  • 12. A biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által végzett génmanipuláció kapcsán keletkezett károkra.
  • 13. A biztosított – vagy olyan személy, akinek tevékenységéért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által vérátömlesztéssel, vérkészítmény alkalmazásával okozott károkra.
  • 14. A biztosított – vagy olyan személy, akinek tevékenységéért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által okozott, HIV-fertőzéssel, illetve AIDS betegséggel kapcsolatos károkra.
  • 15. A kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett károkra.
  • 16. Az elmaradt vagyoni előny (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét) jogcímén érvényesített, valamint a szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő következményi károkra.
  • 17. Azokra a károkra, amelyeknek oka:
    • a) háború, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;
    • b) sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munkahelyi zavargás, szabotázs;
    • c) politikai célzatú erőszakos cselekmény, különös tekintettel a terrorcselekményre;
    • d) légi jármű és/vagy légi jármű személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, légi jármű személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése;
    • e) polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.).
A biztosító visszakövetelési joga

A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A szerződés megszűnésének esetei, a szerződés felmondásának feltételei

A biztosítási szerződés megszűnik, ha:

  • azt bármelyik fél harmincnapos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondja, vagy
  • a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy
  • a biztosítási érdek megszűnt, vagy
  • a biztosított a biztosítási díjat az általános szerződési feltételeknek megfelelően, 30 napon belül nem fizeti meg, vagy
  • az igazságügyi szakértő bejelenti a szakmai tevékenységének szüneteltetését az arra illetékes szervnél, vagy
  • az arra illetékes szerv felfüggeszti az igazságügyi szakértő tevékenységét, vagy
  • megszűnik az igazságügyi szakértő szakértői kamarai tagsága, vagy
  • az igazságügyi szakértőt törlik az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői névjegyzékből.

A szerződés megszűnése esetén, legalább 30 nappal a szerződés megszűnése előtt, a biztosított külön díj ellenében, legfeljebb 5 biztosítási évre a biztosítási fedezetet kiterjesztheti a szerződés megszűnése előtt végzett tevékenységével a biztosítás hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra. A kötvény tartalmazza a fedezetbe vont időszakot, valamint az ezen időszakra vonatkozó és a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, továbbá a biztosítási díjat.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

  • a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
  • a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
  • a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
  • a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
  • a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
  • adóügyben az adóhatósággal;
  • a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
  • ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
  • a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
  • a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
  • a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
  • a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
  • a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal;
  • az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződésállomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
  • a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
  • a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
  • az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
  • a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben.
A biztosításra irányadó jog

A biztosítási szerződésre a magyar jog, míg a biztosítási eseményre a magyar anyagi jog szabályai az irányadóak.

Várjuk szíves megkeresésüket, hogy specialistáink a legkedvezőbb díjú, és feltételrendszerű igazságügyi szakértői felelősségbiztosítást ajánlhassák Önnek és vállalkozásának!

Vissza az igazságügyi szakértői felelősségbiztosítás általános bemutatásához