Könyvvizsgálók szakmai felelősségbiztosítása ügyfél-tájékoztató

Szakmai felelősségbiztosítás Magyar Könyvvizsgáló Kamarai tag, könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek részére

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzunk, és ismertessük a könyvvizsgálók szakmai biztosítását.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a szakmai felelősségbiztosítások, ezen belül a könyvvizsgálói biztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

Szerződési gyakorlat

2008. január 1. napján hatályba lépett a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. LXXV. Tv (könyvvizsgálókról szóló tv), mely alapján a szerződési feltétel átdolgozásra került.

A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoztatását szolgálja. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes szabályozást az általános szerződési feltételek tartalmazzák.

Az új törvény legfontosabb változtatása, hogy egyértelművé teszi, hogyha a természetes személy könyvvizsgáló kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez könyvvizsgálatot, akkor a természetes személynek nem kell felelősségbiztosítást kötnie, mert az általa okozott kárért a könyvvizsgáló cég felel. Ennek megfelelően a biztosított lehet kamarai tag könyvvizsgáló vagy kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég, aki a könyvvizsgálókról szóló törvényben a kamarai tagság feltételeként előírt felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettségének eleget téve az Allianz Hungária Zrt-vel kötött biztosítási szerződés keretében biztosítja a szakmai felelősségbiztosítási fedezetét.

Szerződési feltételek rövid ismertetése

Az általános szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított által végzett biztosított tevékenység végzése során a foglalkozási szabályok megszegésével (szakmai hibával) okozott károk, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (anyagi felelősség). A szerződési feltételek értelmében biztosított tevékenységnek minősül:

  • a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről;
  • a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása;
  • a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése;
  • a gazdálkodó szervezet működésének átvilágítása, értékelése,
  • a gazdálkodó szervezet alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is.
  • a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
  • a könyvviteli szolgáltatás
  • adótanácsadási tevékenység

Az anyagi felelősség tehát csak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért áll fenn, és azt terheli a felelősség, aki a könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást kötötte (ez lehet kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég is). A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul.

A fedezet kiterjeszthető a biztosítottat terhelő mulasztási bírság záradékával, mely értelmében a biztosító pótdíj ellenében a szerződésben (ajánlat/adatközlő) meghatározott összeghatárig fedezi azon mulasztási bírságot, melyet az adóhatóság a biztosított terhére az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. alapján

  • a biztosított ( vagy tagja vagy alkalmazottja) által – állandó meghatalmazás alapján – az adózó adóhatóságnak bejelentett képviselőjeként történő eljárása során elkövetett jogsértése miatt; és/vagy
  • a biztosított (vagy tagja vagy alkalmazottja) által adótanácsadói tevékenysége körében ellenjegyzett hibás adóbevallás vagy az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat miatt állapított meg/szabott ki.

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év. Ebből következően az egy évnél hosszabb időtartamú szerződések több biztosítási időszakból állnak. A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:

  • A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit).
  • A biztosító a díjat biztosítási időszakonként határozza meg. Ezért fontos, hogy szerződéskötéskor és minden évforduló alkalmával a biztosított közölje biztosítójával az előző évi tényleges és a tárgyévi tervezett árbevételét.

szerződéskötéskor ezen kötelezettségének az ajánlat megfelelő rovatainak-, évfordulókor pedig az adatközlő kitöltésével és megküldésével tesz eleget.

  • A biztosított a biztosítási időszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási időszak vége és egy másik kezdete – előtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
  • A határozatlan időtartamú szerződést a biztosítási időszak végére lehet 30 napra felmondani.

A kockázatviselés kezdete és tartama

A biztosító kockázatviselése az azt követő napon (0 óra 00 perckor) kezdődik, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg azt követő napon kezdődik, amikor a felek fizetési halasztásban állapodtak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését egy későbbi időponttól kezdődően állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.

A biztosító kockázatviselése a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt végzett tevékenysége következtében a biztosítottal szemben a szerződés hatálya alatt érvényesített követelések tekintetében áll fenn.

A kockázatviselés ideje pótdíj ellenében 5 éves bejelentési időszakra is kiterjeszthető, azaz a biztosító ez alapján megtéríti a biztosított által a szerződés hatálya alatt végzett tevékenység következtében okozott azon károkat is, amelyeket nem a szerződés hatálya alatt, hanem a szerződés megszűnésétől számított 5 éven belül jelentett be a biztosítónak.

Továbbá pótdíj ellenében a kockázatviselés ideje kiterjeszthető a retroaktív fedezettel is, mely értelmében a biztosító fedezi a szerződés hatálybalépését maximum 5 évvel megelőzően okozott, de a szerződés hatálya alatt bejelentett károkat is.

Ha a biztosítás a biztosítottra nézve azért szűnik meg, mert

  • a biztosított kamarai tagsága megszűnt, vagy
  • a könyvvizsgálói társaságot a kamarai nyilvántartásból törölték, avagy
  • a biztosított a biztosított könyvvizsgálói tevékenységével bármely okból felhagyott,

a biztosító a biztosítottal szemben pótdíjmentesen kockázatban marad, az elévülésre vonatkozó törvényi szabályok szerint érvényesített, bírói úton kikényszeríthető azon követeléseket tekintve, amelyek konkrét lehetőségét az ok megjelölésével és várható mértékét vizsgálati jegyzőkönyv, vagy hatósági határozat alapján a biztosított a biztosítónak a szerződés hatálya alatt már írásban bejelentette, feltéve, hogy a követelést a megjelölt személy a megjelölt okból érvényesíti.

A díjszámítás, a díjfizetés és a díjmódosítás

A biztosító a díjat a biztosított által a szerződéskötéskor az ajánlaton közölt adatok, a könyvvizsgáló cégek esetében a szerződés évfordulókor történő megújításához szükséges forgalmi adatok alapján biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg.

A kamarai tag természetes személy könyvvizsgálók esetében évfordulókor adatközlésre nincs szükség, a megújítás automatikusan történik.

A biztosítási díjat és a kiterjesztett fedezetek pótdíját átutalással, banki lehívással, vagy csekken éves vagy féléves gyakorisággal, előre kell megfizetni.

A biztosító a díj összegét egy biztosítási időszakon belül egyoldalúan nem módosíthatja. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító szolgáltatásai, a teljesítés módja és ideje

A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a biztosított által okozott károkat.

A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított tizenöt napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Az általános szerződési feltételek alapján megkötött szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,

  • ha a biztosított a kárt a könyvvizsgálói etikai szabályok kirívóan súlyos megsértésével okozta;
  • ha a biztosított a kárt a foglalkozás szakmai szabályainak súlyos megszegésével okozta;
  • ha a bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét

A biztosító mentesülésének feltételei

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a bejelentési, tájékoztatási, további adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, illetve a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki

  • arra a kárra, amelyet a biztosított a törvény, vagy szakmai szabály által tiltott tevékenységgel, továbbá üzleti titoksértés, vagy hitelrontás útján okozott;
  • a biztosított saját, illetve hozzátartozóinak [(Ptk. 685. § b)]kárára;
  • az elmaradt haszonra (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét);
  • a felmerült adóhiányra, illetve adójellegű befizetés elmaradására;
  • a biztosítottra személyesen kiszabott bírságra és büntetésre;
  • arra a kárra, amelyet a biztosított saját számítógépes programjának hibája, vagy a hibás saját számítógépes program használata okozott, ideértve azon károkat is, amelyek adatok feldolgozására, tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógép, vagy más adatfeldolgozó rendszer a 2000. év alatt vagy az után bekövetkező olyan hibás működéséből erednek, amelynél a számítógép, illetve a rendszer – akár a biztosított tulajdonában van, akár nem – valamely dátumot nem a számítógépbe, illetve rendszerbe ténylegesen beírt dátumnak megfelelően ismert fel, kezelt, képezett le, mentett el vagy dolgozott fel;
  • arra a követelésre, amely a biztosított jogszabályban előírt felelősségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségén alapul, továbbá amely a biztosított honoráriumát, illetve költségtérítését érinti;
  • jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;
  • a biztosított vezető tisztségviselői által, felügyelő bizottsági tagjai által, ilyen minőségükben okozott károkra;
  • több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára;
  • az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott károkra;
  • A Kamara Alapszabályában és vagy Etikai Kódexében a könyvvizsgálati tevékenységen kívüli egyéb tevékenységekre meghatározott előírások/korlátozások megszegésével okozott károkra;
  • a kárra, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
  • olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;
  • jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre;
  • a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elveszéséből, ellopásából eredő károkra;
  • költségkeretek és hitelek túllépéséből eredő károkra;
  • háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel; lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok , amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.).

A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei

A határozatlan időre kötött szerződést írásban és kizárólag a biztosítási évfordulóra lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap, tehát a felmondásnak legalább ennyivel meg kell előznie a biztosítási évfordulót.

A fentieken kívül megszűnhet a szerződés akkor is, ha a biztosított az esedékességtől számított 30 napon belül nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szűnik meg a szerződés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Amennyiben a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot az annak elbírálásra vonatkozó szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről

Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon bizalommal a szerződést kezelő igazgatóságok ügyfélszolgálataihoz, valamint a vezérigazgatóságon működő Központi Ügyfélszolgálati Irodához (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191.), ahol készséggel állnak rendelkezésére. Amennyiben panaszára nem kapott kielégítő választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testületekhez terjesztheti elő, vagy bírói utat vehet igénybe.

A biztosítási titokról

A biztosítókról és a biztosítási szolgáltatásokról szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) értelmében biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik az adatokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A titoktartási kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján nem áll fenn:

  • a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
  • a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
  • a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a hatósággal;
  • a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
  • a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
  • adóügyben az adóhatósággal;
  • a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
  • ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
  • a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
  • a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal;
  • a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
  • a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
  • az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
  • a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
  • a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében az e tevékenységet végzővel;
  • az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
  • a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal;
  • fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel és szaktanácsadóval;
  • a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal;
  • a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A §-a (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

Az alkalmazandó jog és a szerződés joga

A szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szerződésre alkalmazandó jog a magyar.

Várjuk szíves megkeresésüket, hogy specialistáink a legkedvezőbb díjú, és feltételrendszerű könyvvizsgálói biztosítást ajánlhassák Önnek és vállalkozásának!
Vissza a könyvvizsgálói felelősségbiztosítás általános bemutatásához