Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzunk, és ismertessük a társasházkezelők szakmai felelősségbiztosítását.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a szakmai felelősségbiztosítások, ezen belül a társasházkezelők szakmai felelősségbiztosításának értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb is lehet. A biztosítási évforduló minden naptári év első napja (január 1-je). A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott időtartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel. Ha a biztosítási szerződés nem január 1-jei kezdettel jön létre, az első biztosítási időszak töredék év, amely a szerződés létrejöttének időpontjától a tárgyév utolsó napjának a végéig tart.
A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés – a szerződő írásbeli ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történő átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt következő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja. A biztosító kockázatviselése – más megállapodás hiányában – az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követő nap. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.
A szerződés hatálya: területi hatály, időbeli hatály
Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén végzett társasházi közös képviselői, illetve társasház-kezelői tevékenység során a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkat a jelen feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett – és legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított egy éven belül bejelentett – biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik – a biztosítási szerződésben feltüntetett társasház közös képviseletének ellátására, illetőleg a társasházkezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a
- társasház vagyonában,
- tulajdonostársak vagyonában,
- tulajdonostársak életében vagy egészségében,
kárt okoz és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.
Kizárások
- Általános kizárások
- A biztosító nem téríti meg:
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- a biztosított objektum tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás céljára történt hasznosítása során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.
- Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:
- a Magyar Köztársaság területén,
- a Magyar Köztársaság területén kívül más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.
- Nem terjed ki a biztosítás
- a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
- a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
- a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,
- az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,
- közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károkra,
- az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra,
- a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő következményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette,
- a nem megfelelő épületfenntartási tevékenységekből eredő károkra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá,
- a bűncselekménnyel okozott károkra,
- olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,
- a pénzkezelés körében,
- a bankszámlaforgalom,
- a készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,
- az elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás,
- a számviteli és pénzügyi bizonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,
- a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,
- a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
- az adatvédelmi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,
- a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított és hozzátartozói egymásnak okoztak.
A biztosítási díj
A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg (éves biztosítási alapdíj). Ha az első biztosítási időszak töredék év, a biztosító az első biztosítási időszak díját a kockázatkezdet napja és az azt követő naptári év első napja közötti időszakra állapítja meg (töredék díj). A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő (vagy megbízása alapján a díjfizető) az éves díjat a havitól eltérő gyakoriságú részletekben fizeti meg (negyedéves, féléves vagy éves díjfizetési gyakoriság).
A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:
- az igényelt, éves kártérítési limit,
- a biztosítás időtartama,
- a biztosítási díj fizetésének gyakorisága,
- a képviselt vagy kezelt társasház(ak) száma és az egyes társasházakban lévő külön tulajdonok száma.
Díjengedmények
Éves, féléves díjfizetés választása esetén a szerződő az éves biztosítási alapdíjból díjengedményre jogosult.
A biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító biztosítási időszakonkénti szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.
Éves kártérítési limit, kárlimit
A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő károkat a Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása alapján
- naptári évenként a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérítési limit),
- káreseményenként legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározott limitig (kárlimit) téríti meg.
A Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosításának induló minimális biztosítási összege 5 millió forint (1 egység), melyet a szerződő választása szerint – 50 millió forint összeghatárig – többszörözhet (1-10 egység). A káreseményenkénti kártérítési limit (kárlimit) a szerződő által választott biztosítási összegnek (éves kártérítési limit) az alábbi táblázatban meghatározott százaléka. A kárlimit százalékos mértéke a biztosítási összeg meghatározásakor választott egységek számától függ.
Az egyes éves kártérítési limitekhez kapcsolt kárlimitek a következők:
| A biztosítási összeg választott egységeinek száma | Kárlimit (a káridőponti biztosítási összeg százalékában) |
|---|---|
| 1 egység | 50% |
| 2 egység | |
| 3 egység | |
| 4 egység | |
| 5 egység | 40% |
| 6 egység | 33% |
| 7 egység | 28% |
| 8 egység | 25% |
| 9 egység | 22% |
| 10 egység | 20% |
Értékkövetés
A biztosító a biztosítási díjat és a biztosítási összeget – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg (díj), az előző biztosítási összeg (díj) és az inflációs index szorzata.
A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árindex.
A biztosítási összeg és a biztosítási díj indexálására első alkalommal – a biztosítási időszaktól függetlenül – a szerződés létrejöttét követő 120 nap eltelte utáni január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón. A biztosítási összeg(ek) értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra és a biztosítási díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki. Ha az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.
Alulbiztosítás
A biztosító a felelősségbiztosítási díjak meghatározásánál figyelembe veszi a biztosított által képviselt/kezelt és a jelen szerződés hatálya alá vont társasház(ak)ban lévő külön tulajdonainak számát.
Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma kevesebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban szereplők száma, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridőponti külön tulajdonok száma egymáshoz aránylik. A biztosító az alulbiztosítottságot társasházanként vizsgálja és érvényesíti.
Milyen adatok megváltozását kell bejelentenie?
A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A szerződő 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen ha
- egy vagy több – a biztosított által kezelt vagy képviselt és a jelen szerződés hatálya alá vont – társasház megszünteti a megbízási szerződést, vagy ha a társasház közgyűlése felmenti a közös képviselőt,
- a biztosított új társasházzal köt megbízási szerződést annak kezelésére vagy képviseletére,
- a biztosított jogállásában bekövetkezett változásról, illetve
- a biztosított ellen felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárás indult.
A közlésre, illetve a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Mi a tennivaló, ha káresemény történik?
A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban (fax, levél, e-mail, Internet) vagy telefonon be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.
Köteles a biztosított bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a megbízási szerződést;
- a közgyűlési határozatok könyvét;
- az alapító okiratot és a szervezeti és működési szabályzatot;
- az elvégzett munkára vonatkozó pályázati kiírást és a beérkezett pályázatokat;
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,
- egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:
- a kórházi zárójelentést,
- a táppénzes (keresőképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett), továbbá
- a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét;
- a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem);
- a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát;
- a biztosított és a károsult közötti esetleges egyéb jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést).
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
A szerződő – ha azonos a biztosítottal – hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.
Milyen szolgáltatást nyújt társaságunk?
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy naptári évenként a kötvényen károkozás időpontjában érvényes meghatározott éves kártérítési limit erejéig – káreseményenként pedig legfeljebb a kárlimitig – megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt. a feltételben foglalt korlátozások figyelembevételével. Ha az éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg már kisebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
A biztosító szolgáltatásának szabályai
A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal és a károsulttal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
Egészségkárosodás esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértője a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a károsult kérelmére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. Előleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegből az előleget levonja.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a károsult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai
Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.
A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített, káronkénti biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.
Önrész
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el az 50 ezer forintot.
A biztosító megtérítési igénye
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozta.
Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha
- a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
- b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;
- c) a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett;
- d) a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta;
- e) a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.
- f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
A biztosítási szerződés módosítása
A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát.
A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti a szerződés módosítását. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, a szerződés módosul.
Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul érvényben marad.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:
- Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
- Díjnemfizetés miatt megszűnik a biztosítási szerződés:
- az első biztosítási díj, illetve a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével,
- az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
- A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt (halasztott első díj, valamint egyszeri vagy folytatólagos díj esetén kéthavi díjat), amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.
- A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.
- A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban szűnik meg.
- Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
- A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
- Ha a biztosított közös képviselő, intézőbizottsági elnök vagy társasházkezelő megbízása megszűnik, a megbízás megszűnésének napjával a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
A biztosítási szerződés felmondása
A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.
Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása megfelel a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlatnak.
A biztosítási titokról
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
- a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
- b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
- a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
- b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
- c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
- d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
- e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóhatósággal,
- f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
- g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
- h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
- i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
- j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
- k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
- l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
- m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
- n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
- o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
- p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
- kábítószer-kereskedelemmel,
- terrorizmussal,
- illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
- a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
- az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
- fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. A biztosító az adatkezelés céljával összefüggésben a tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozik, akkor a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. Az ügyfél a különleges adatok kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulását a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti: a rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerződés részét képező HB-43208 számú nyilatkozat tartalmazza.
A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, szerződéses adatokat) − a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, ha jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során, valamint kiszervezési szerződés alapján bocsát biztosítási titoknak minősülő adatokat a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.
A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól − az említett törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni; kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
A szerződés joga
A létrejött biztosítási szerződésekre a szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a mindenkori társasházi törvény rendelkezései az irányadók